Erken születtem 1932. július 8-án. Gimnáziumi tanulmányaim Jászapátin végeztem. Utána állatorvosi és felsőfokú agrármérnöki diplomát szereztem. Mellékesen, szakmai vonalon több találmányom van. Nyugdíj előtti évtizedeimben Erk körzeti állatorvosa voltam. Két gyermekem van. Feleségem tanárnő a Tarnamérai Általános Iskolában.
MAGÁNTEVÉKENYSÉGEM: Nyolc éves korom óta gyűjtöm a könyveket, azóta rendszeresen olvasok. Kb. 9000 kötetes könyvtáram van. Ezen kívül nagyon sok mindent gyűjtök. Gyűjteményeim kiállításokon keresztül közkinccsé tettem. Állandó kiállításaim: Bólyai János Katonai Műszaki Főiskolán — hadtörténet. Hevesi Tűzoltó Laktanyában — tűzoltás története. Eger Laktanya — hadtörté-net. Heves. Zeneiskola — zenetörténet. Heves, Sakkmúzeum — sakk sport történet Heves Rendőrkapitányságon Rendvédelem Történet. Eger, Állategészségügyi Állomáson — állattenyésztés, állategészségügyi kiállítás. BM Nemzetközi Okt. Központjában állatorvosi kiállítás. Vándorkiállításaim: Nemzeti ünnepeink és más jeles napok alkalmából, rendszerváltás előtt és utána az igényeknek megfelelően az ország különböző városaiban az alábbi témákból rendeztem kiállítást: oktatástörténet, hadtörténet, néprajz, rendvédelem történet. Ajándékozásaim és egyéb jelentősebb kulturális tevékenységeim: 1. Az ország legnagyobb magánkézben lévő iskolatörténeti gyűjteményem — mely 1987-ben az országos oktatástörténeti pályázaton a zsűri különdíját nyerte — Millennium tiszteletére /kb. 5 millió Ft-os értékben/ felajánlottam a nemzetnek. 2.1996-ban rendvédelmi gyűjteményemre alapozva — dr. Francsics Ottó rendőr-kapitánnyal — létrehoztuk a II. világháború alatt megsemmisült csendőr-rendőr- múzeum pótlására Tarnamérán a Magyar Rendőrmúzeumot állami támogatás nélkül. Közel 6 évig voltam javadalmazás nélküli igazgatója. 2002-ben csatlakoztunk a Bűnügyi Múzeumhoz. Ekkor felajánlottam az ORFK-nak mintegy 3 millió Ft értékű rendvédelmi magángyűjteményem. 3. 1992-ben kezdeményezésemre Erken felállítottuk országunkban az első nemzetközi jellegű 11. világháborús emlékművet, melyen szerepel a helyieken kívül a község területén hősi halált halt idegen katonák és Auschwitzba elhurcolt és vissza nem tért zsidók nevei is. 4. Az IPA alapítójának, Arthur Troop egyetlen szobrának kitalálója és meg-valósításának tevékeny résztvevője voltam.
1956 története - a mi történetünk - a mai magyar demokrácia egyik legfontosabb hagyománya, a nemzeti összefogás, a magyarok rendíthetetlen hazaszeretetének jelképe.
"Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?"
Márai Sándor: Mennyből az angyal, 1956
Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjjal elismertmagyar író, költő, újságíró szavainak szellemében a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület tagjaiként katonai tiszteletadás szabályai szerint elhelyeztük a tisztelet, megemlékezés és kegyelet koszorúját és virágait a 301-es parcellánál az 1956-os forradalmat követő megtorlás sok áldozatának nyughelyeként szolgáló rákoskeresztúri Új köztemető mártírok emléktáblájánál.
A megemlékezés kapcsán néma főhajtással emlékeztünk meg azokról a névtelen hősökről is akik csupán a csendőr mivoltuk miatt szenvedtek el családjukkal együtt meghurcoltatást különböző munkatáborokban a szocializmus téveszméi miatt.
Az elnökünk vitéz Ságvári Pál ny. honvéd alezredes úr megnyitó beszédét követően elénekeltük a himnuszt és meghallgathattuk vitéz Gulyás István tiszteletbeli rendőr alezredes elnökségi tagunk megemlékező beszédét az 56-os eseményekről.
Bajtársunk Budapesten az Állatorvostudományi Egyetem hallgatójaként élte át a forradalom kibontakozását majd leverésének eseményeit. A beszéd színvonalát és érdekességét jellemzi, hogy a egyesület tagságán kívül népes közönséget is vonzott.
A koszorúzást követően a helyszínen elhelyezett harang megkondításával emlékeztünk meg a mártírok és hősök áldozatáról.
Szívünkben őrizzük azoknak az elődeiknek és bajtársainknak az emlékét akik a legdrágábbat az életüket áldozták a forradalom sikerének érdekében.
Köszönet nektek Dicső Elődeink, hogy hívek voltatok és maradtatok a
csendőrség hitvallásához a:
„Híven, Becsülettel, Vitézül!”
jelmondathoz.
Hazánk 1956-ban a korszak legnagyobb birodalma ellen kísérelte meg kivívni szabadságát. Húsz napig tartott a véres küzdelem, hősöket teremtve, a magyarság iránt örök elismerést és tiszteletet ébresztve.
