Dr. Gulyás István honlapja

Dr. Gulyás István

Erken születtem 1932. július 8-án. Gimnáziumi tanulmányaim Jászapátin végeztem. Utána állatorvosi és felsőfokú agrármérnöki diplomát szereztem. Mellékesen, szakmai vonalon több találmányom van. Nyugdíj előtti évtizedeimben Erk körzeti állatorvosa voltam. Két gyermekem van. Feleségem tanárnő a Tarnamérai Általános Iskolában.

 

MAGÁNTEVÉKENYSÉGEM:  Nyolc éves korom óta gyűjtöm a könyveket, azóta rendszeresen olvasok. Kb. 9000 kötetes könyvtáram van. Ezen kívül nagyon sok mindent gyűjtök. Gyűjteményeim kiállításokon keresztül közkinccsé tettem. Állandó kiállításaim: Bólyai János Katonai Műszaki Főiskolán — hadtörténet. Hevesi Tűzoltó Laktanyában — tűzoltás története. Eger Laktanya — hadtörté-net. Heves. Zeneiskola — zenetörténet. Heves, Sakkmúzeum — sakk sport történet Heves Rendőrkapitányságon Rendvédelem Történet. Eger, Állategészségügyi Állomáson — állattenyésztés, állategészségügyi kiállítás. BM Nemzetközi Okt. Központjában állatorvosi kiállítás. Vándorkiállításaim: Nemzeti ünnepeink és más jeles napok alkalmából, rendszerváltás előtt és utána az igényeknek megfelelően az ország különböző városaiban az alábbi témákból rendeztem kiállítást: oktatástörténet, hadtörténet, néprajz, rendvédelem történet. Ajándékozásaim és egyéb jelentősebb kulturális tevékenységeim:  1. Az ország legnagyobb magánkézben lévő iskolatörténeti gyűjteményem — mely 1987-ben az országos oktatástörténeti pályázaton a zsűri különdíját nyerte — Millennium tiszteletére /kb. 5 millió Ft-os értékben/ felajánlottam a nemzetnek. 2.1996-ban rendvédelmi gyűjteményemre alapozva — dr. Francsics Ottó rendőr-kapitánnyal — létrehoztuk a II. világháború alatt megsemmisült csendőr-rendőr- múzeum pótlására Tarnamérán a Magyar Rendőrmúzeumot állami támogatás nélkül. Közel 6 évig voltam javadalmazás nélküli igazgatója. 2002-ben csatlakoztunk a Bűnügyi Múzeumhoz. Ekkor felajánlottam az ORFK-nak mintegy 3 millió Ft értékű rendvédelmi magángyűjteményem. 3. 1992-ben kezdeményezésemre Erken felállítottuk országunkban az első nemzetközi jellegű 11. világháborús emlékművet, melyen szerepel a helyieken kívül a község területén hősi halált halt idegen katonák és Auschwitzba elhurcolt és vissza nem tért zsidók nevei is. 4. Az IPA alapítójának, Arthur Troop egyetlen szobrának kitalálója és meg-valósításának tevékeny résztvevője voltam.

 

1956 története - a mi történetünk - a mai magyar demokrácia egyik legfontosabb hagyománya, a nemzeti összefogás, a magyarok rendíthetetlen hazaszeretetének jelképe.

"Nem érti ezt az a sok ember, 
Mi áradt itt meg, mint a tenger? 
Miért remegtek világrendek? 
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. 
De most sokan kérdik: mi történt? 
Ki tett itt csontból, húsból törvényt? 
És kérdik, egyre többen kérdik, 
Hebegve, mert végképp nem értik – 
Ők, akik örökségbe kapták –: 
Ilyen nagy dolog a Szabadság?"

Márai Sándor: Mennyből az angyal, 1956

 

Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjjal elismertmagyar író, költő, újságíró szavainak szellemében a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület tagjaiként katonai tiszteletadás szabályai szerint elhelyeztük a tisztelet, megemlékezés és kegyelet koszorúját és virágait a 301-es parcellánál az 1956-os forradalmat követő megtorlás sok áldozatának nyughelyeként szolgáló rákoskeresztúri Új köztemető mártírok emléktáblájánál.

 

A megemlékezés kapcsán néma főhajtással emlékeztünk meg azokról a névtelen hősökről is akik csupán a csendőr mivoltuk miatt szenvedtek el családjukkal együtt meghurcoltatást különböző munkatáborokban a szocializmus téveszméi miatt.

 

Az elnökünk vitéz Ságvári Pál ny. honvéd alezredes úr megnyitó beszédét követően elénekeltük a himnuszt és meghallgathattuk vitéz Gulyás István tiszteletbeli rendőr alezredes elnökségi tagunk megemlékező beszédét az 56-os eseményekről.

 

Bajtársunk Budapesten az Állatorvostudományi Egyetem hallgatójaként élte át a forradalom kibontakozását majd leverésének eseményeit. A beszéd színvonalát és érdekességét jellemzi, hogy a egyesület tagságán kívül népes közönséget is vonzott.

 

A koszorúzást követően a helyszínen elhelyezett harang megkondításával emlékeztünk meg a mártírok és hősök áldozatáról.

 

       

 

Szívünkben őrizzük azoknak az elődeiknek és bajtársainknak az emlékét akik a legdrágábbat az életüket áldozták a forradalom sikerének érdekében.

 

Köszönet nektek Dicső Elődeink, hogy hívek voltatok és maradtatok a

csendőrség hitvallásához a:

 

„Híven, Becsülettel, Vitézül!”

 

jelmondathoz.

 

Hazánk 1956-ban a korszak legnagyobb birodalma ellen kísérelte meg kivívni szabadságát. Húsz napig tartott a véres küzdelem, hősöket teremtve, a magyarság iránt örök elismerést és tiszteletet ébresztve.  

 

Main Menu

Látogatók

022458
Ma
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
20
5
25
22361
101
499
22458

Az Ön IP címe: 3.234.214.179
2019-12-10 05:42

Login Form